A hírügynökség és a NORC Közpolitikai Kutatóközpont közös felmérése arról tanúskodik, hogy az amerikaiak olyan űrkutatási programot támogatnak, amely az aszteroidák tulajdonságait, becsapódásuk következményeit, az űrkutatáshoz szükséges robotok alkalmazását és általában a tudományos kutatást állítja a középpontba.

A megkérdezettek kétharmada számára nagyon, vagy különlegesen fontos az aszteroidák és az üstökösök figyelemmel kísérése. Hatvan százalékuk a Földről és a Naprendszerről meglévő ismeretek bővítését szolgáló kutatásokat tartja fontosnak, a megkérdezetteknek mintegy fele pedig a világűrbe felbocsátandó robotok kutatását előbbre valónak ítéli, mint újabb asztronauták küldését a világűrbe. A megkérdezetteknek csupán negyven százaléka tartja hasonlóképpen fontosnak a nemzetközi űrállomás további finanszírozását.

A felmérés résztvevőinek 34 százaléka tartja fontosnak a más planétákon lehetséges élet kutatását, 27 százalékuk támogatja űrhajósok Marsra küldését és csupán 23 százalékuk ért egyet egy újbóli Holdra szállással.

Megkérdezték a kutatásban résztvevőket arról is, hogy vajon mit tartanának fontosabbnak: az utazást a Marsra, vagy az ismételt Holdra szállást. A vörös bolygóra küldendő expedíciót a válaszolók 37 százaléka részesítette előnyben, míg 18 százalékuk a Hold-utazást preferálná. A megkérdezettek 43 százaléka szerint azonban egyik expedíció sem fontos. Érdekesség, hogy a 45 éven aluliak számára volt fontos a Mars-expedíció, míg az ennél idősebbek sem a Mars-, sem a Hold-expedíciót nem tartják különösebben fontosnak.

A közvéleménykutatást egy hónappal az Apollo-11 Holdra szállásának 50. évfordulója előtt hozták nyilvánosságra. Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-án lépett elsőként a Holdra. Azóta az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 12 asztronautája járta meg a Holdat. Donald Trump amerikai elnök pedig nemrégiben jelentette be: a kormányzat azt szorgalmazza, hogy öt éven belül újabb űrhajósok induljanak a Holdra, majd esetleg a Marsra is.