Városlista
2024. május 17, péntek - Paszkál

Hírek

2012. Szeptember 25. 05:00, kedd | Életmód
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Huszonéves kamaszok – szakértő a kapunyitási válságról

Huszonéves kamaszok – szakértő a kapunyitási válságról

A fiatalok egész nemzedéke halogatja a felnőtt, dolgozó, felelős életbe való beilleszkedést.

Mi lehet az oka, mik a tünetei, hogyan előzhető meg a kapunyitási válság? Lehet-e tanulni az önismeretet? Szatmáriné Dr. Balogh Mária munka-és pályatanácsadó szakpszichológussal beszélgetett a Rádió Orient riportere.

Kapunyitási pániknak nevezzük a pályakezdés körül, általában húsz-huszonöt évesen, de valakinél akár harminc éves korig elhúzódó életérzést, a félelmet a felnőtt élet felelősségétől. Az elmúlt évtizedekben egyre több fiatal halogatja a pályakezdés kérdéseit, amelyet a válság csak tovább erősített: a bizonytalanságot, a gazdaság és a munkaerőpiac kiszámíthatatlanságát, a tényezők komplexitását. Folyamatosan változnak a munkaerő-piaci viszonyok, és nem abba a világba lépnek be a fiatalok, amire felkészítették őket az oktatásban, vagy amire a szüleiktől példát láttak.

Nehéz a személyes kapcsolatépítés, a párválasztás is, hiszen az a külső inger éri a fiatal felnőtteket, hogy ha sikeresen elhelyezkedtek, akkor dolgozzanak, tapasztaljanak minél többet. A kapunyitási pánikot a serdülőkoron túli serdülőkornak is nevezik. Legfőbb jellemzői, hogy a fiatal nem tudatosan, megalapozottan választ pályát, keresgél, fél az elköteleződés minden formájától, és nem tud vagy mer elköteleződni egy személy mellett sem. 'A média hatására misztifikálódott számára a családi boldogság, a szerelem fogalma. A félelemérzéstől egészen a szélsőséges pánikreakciókig, mély depresszióig terjedhetnek a kapunyitás pánik tünetei' - mutatta be a fiatalok életbe történő kikerülésének gondjait a szakember.

Vannak olyan fiatalok, akik szeretnének változtatni a helyzetükön, de anyagilag nehéz függetlenedni, a példákból látják, hogy fenyegeti őket az eladósodás réme, a családokban pedig nincs elég tőke a fiatal elindításához. Mások pedig élvezik a felelősség nélküli, „bulizós” életet, amikor nem kell a munka feszültségét átélni, korán felkelni, gyereket etetni, óvodába menni, és dolgozni szaladni, valamint teljes ellátás kaphatnak a „mama hotelben”. A felnőtt élettel járó gondok így egyszerre zuhannak majd a nyakukba.

A társadalmi jelenség nem vezethető vissza csak egy-egy okra: nem csak az anyagi háttértől függ. Ha nem fejleszti a fiataloknál senki az élethez szükséges - mint például a kommunikációs és konfliktuskezelési, a civil élethez szükséges jogi és ügyintézési, vagy az álláskeresési - készségeket, akkor kétségbeesve nézhetnek az egyszerűbb hivatalos ügyek elintézése elé is.

Az iskolarendszer felkészítő munkáján túl a gyerekek a családban és a szűkebb környezetükben lévők modelljeit követik. Az általános iskola után, mindössze tizenhárom-tizennégy évesen dönteniük kellene arról, hogy milyen iskolába és milyen pályára lépjenek, de ekkor még önismereti és pályaismereti alapjuk alig van, ezért sokuk számára a gimnázium választása a pályadöntés elodázása. A bolognai modell alkalmat ad arra, hogy három év után újra döntsenek a BA vagy BSC elvégzése után, hogy abbahagyják a tanulást, vagy esetleg más szakmai irányt válasszanak . Ez újabb döntési dilemmákat okozhat, különösen képzési és munkaerőpiaci információk hiányában.

A életpályán belül folyamatos, állandó korrekció vár ránk. Már középiskolában érdemes elkezdeni a saját képességek felmérését, az önismeret bővítését a különböző szakkörökön, foglalkozásokon, önkéntes, vagy nyári munkákon való részvétel útján. Minél több területen próbálja ki magát a kiskamasz, annál inkább megismerheti magát és a világot körülötte. Később, a felsőoktatásban a szakmai gyakorlatok tapasztalatgyarapító hatása lehet a fiatalok hasznára. Az első munkahely, ahol elhelyezkedik, már meghatározhatja a későbbi szakmai pályafutását, ezért érdemes alaposan meggondolni annak irányát.

Csak személyes tapasztalatok és sok hasznos információalapján lehet felelős, jó döntést hozni. Sokszor a hobbira, vagy más kedvelt tevékenységekre épülő pályaválasztás lehet az igazán sikeres. A készségek meghatározzák a munka tartalmát, de mindenki azt végzi jó kedvvel, és sikerekkel, amit szeret - mondta Szatmáriné dr. Balogh Mária, majd hozzátette: változtatni sosem késő, sokszor negyvenesek, vagy kisnyugdíjasok változtatnak gyökeresen a pályájukon.

Minden életkorban el lehet kezdeni az önismeret fejlesztését. Azok a fiatalok például, akik egészen a Phd-ig csak az iskolarendszerben tanultak, és nem szereztek munkahelyi tapasztalatokat, sokkal nehezebben helyezkednek el: magasabb a végzettségük, mint amire a munkához szükség lehet, magasabb is lehet a bérigényük, de nincsenek munkahelyhez és a munka világához szokva. A legjobb egy olyan rendszer lenne, ami minél közelebb viszi a karrier-tanácsadáshoz értő szakembereket a fiatalokhoz. Az egyetemeken a karrierközpontok adhatnának teret nem csak az információszolgáltatásnak és az állásbörzék szervezésének, de a pálya-, munka- és karriertanácsadási szolgáltatásoknak is. Érdemes lenne beilleszteni a középiskolai és a felsőoktatási tananyagok közzé a kommunikáció, az önismeret és a végzés körül az álláskereséshez szükséges készségek fejlesztését.

Összefoglalva fő problémaként a szakpszichológus azt említette, hogy a fiatalok semmilyen felkészítést nem kapnak az életre az iskolában. A képzési tartalmak nem, vagy alig illeszkednek a munkaerőpiaci igényekhez, szakmákra és munkaerőpiacra vonatkozó információk és tájékozódás segítése nélkül kénytelenek döntéseket hozni, és minderre rájön a válság fokozta bizonytalanság. A fiatalok munkanélkülisége ugrott meg leginkább a válság kitörése óta, egyre nehezebb álláshoz, és főleg jó álláshoz jutni. Miért is csodálkozunk, hogy nem tudnak, mernek dönteni, elköteleződni?! Ameddig lehet, húzzák az időt és néha nagyon szoronganak.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 16. 08:25, csütörtök | Életmód

Ön tudja, mi rejtőzik a kép 1%-án?

A Kuckó Önkéntes Program különleges kezdeményezéssel hívja fel a figyelmet az 1%-os rendelkezés fontosságára

2024. Május 15. 07:53, szerda | Életmód

Bemutatták G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros című könyvét

2024. Május 13. 15:41, hétfő | Életmód

Bizonyos elektromos rollerekre is biztosítást kell kötni hamarosan

Bővül azoknak a járműveknek a köre július 16-tól, amelyekre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfői közleményében.

2024. Május 12. 08:59, vasárnap | Életmód

Kálid Artúr kapta a Szabadtéri Színházak Szövetségének díját

A Szabadtéri Színházak Szövetsége Kálid Artúr színművésznek ítélte oda idén a Gedeon József Amfiteátrum-díjat: