Városlista
2024. május 7, kedd - Gizella

Hírek

2014. Április 08. 05:00, kedd | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Hol tart a magyar gazdaság négy év után - négy év előtt?

Hol tart a magyar gazdaság négy év után - négy év előtt?

Unortodox gazdaságpolitika eredményeit örökli az új kormány. Az elmúlt négy év a számok szintjén többnyire pozitívnak tekinthető, kérdés, mennyire fenntarhatóak az eredmények - írja a Világgazdaság.

Hiány
A második Orbán-kormány egyik legnagyobb érdeme volt az, hogy tavaly júliusban sikerült kikerülnie az országnak a túlzottdeficit-eljárás alól. A brüsszeli kritériumok szerint ez azt jelenti, hogy az államháztartási hiány 3 százalék alá került – erre 2004., uniós tagságunk kezdete óta nem volt példa. Igaz, rögös volt az út, a deficit leszorítását nem az Európai Bizottság által elvárt strukturális reformokkal, illetve a közkiadások csökkentésével sikerült elérni, hanem a bevétel növelésével: ágazati különadók és egyéb adók kivetésével.

Államadósság
A Fidesz-kormány már megalakulásakor elkezdte „az államadósság elleni harcot”. Látványos sikereket ehhez képest nem sikerült elérnie a kabinetnek: amíg 2010-ben átlagosan a GDP 82,2 százalékát tette ki az adósság, 2013 végére 79,2 százalékra csökkent le. Ez ugyan nagyjából 5 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, ám az adósság szinten tartásához a kormány felhasználta a 2011 elején államosított, 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári vagyon legnagyobb részét.

Foglalkoztatás
Rég nem látott szintre, négymillió fölé emelkedett a foglakoztatottak száma az elmúlt hónapokban. Ezt a kormány sikerként könyvelheti el, az elmúlt években azonban nem annyira a magánszektor, inkább a közfoglalkoztatás volt a növekedés motorja. A Központi Statisztikai Hivatal által publikált adatok ugyanakkor tartalmazzák azokat is, akik külföldön dolgoznak: az ő számukat százezerre teszik a statisztikusok, és jelenleg 200 ezer körüli a minimálbérnél alacsonyabb fizetésért alkalmazott közmunkások száma.

Kamat
Az irányadó ráta egy kamatvágási ciklus után 5,25 százalékon állt, amikor a Fidesz megnyerte a 2010-es választásokat. A kamatszintet a Simor András vezette jegybank 7 százalékra emelte, majd a parlament által delegált új külső tagok kamatvágási ciklusba kezdtek 2012 nyarán. Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György tavaly márciusban vette át az MNB vezetését, ő folytatta a kamatciklust, és elindította a Növekedési Hitelprogramot. Elemzők túl alacsonynak ítélik a jelenlegi, 2,6 százalékos kamatot.

Hitelminősítés
Magyarországot a három nagy hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott kategóriába vágta 2011 végén és 2012 elején. Kiszámíthatatlannak látták a gazdaságpolitikát, lassúnak találták a növekedést, nem tetszett nekik az intézményrendszer átalakítása, a végtörlesztés, valamint a fékek és ellensúlyok lebontása. Jóllehet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hónapokban többször hangsúlyozta: szerinte már eljött a felminősítés ideje, egyelőre ez nem történt meg. Igaz, várhatóan nem kell tartani további leminősítésektől.

Tőzsde
Négy évvel ezelőtt még 22–23 ezer pont között mozgott a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX. Jelenleg 18 ezer ponton áll az index, de márciusban 16 ezer pont körül is megfordult. A Fidesz kormányzása alatt a nagy tőzsdei cégek árfolyama jelentősen esett, hiszen a különadók a bank-, a telekommunikációs- és energiaszektort is érintették. Az OTP, a Magyar Telekom és a Mol is nagyot esett, utóbbi ötéves mélypont közelében járt az elmúlt hetekben. A magyar tőzsde kedvező külpiaci hangulatban esett.

GDP
A második Orbán-kormány hatalomra kerülésének évében 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság, 2011-ben pedig 1,6 százalékos volt a bővülés. Azt követően azonban Magyarország a világgazdasági válság után másodszor is recesszióba esett: 1,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság 2012-ben. A tavalyi 1,1 százalékos növekedés nagy részét a mezőgazdaság jó teljesítménye okozta, 2012-ben viszont az aszály nagyon lehúzta a GDP-t. Összességében visszafogott növekedést láthattunk, a régióbeli versenytársak nagyobb lendületet vettek. A fogyasztás és a beruházások évekig estek, most fordulat jöhet.

Árfolyam
A forint óriási kilengések mellett a 2010 tavaszi 265–270-es árfolyamról mostanra 305–310-es szintre esett az euróval szemben. A forint leértékelődésében fontos szerepet játszott például a végtörlesztés, az euróválság, legutóbb pedig az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 2012 augusztusi 7 százalékról 2,6-ra csökkentette az alapkamatot. Az exportőrök örülhetnek a gyenge forintnak, bár néhányan arra panaszkodnak, hogy túlságosan volatilis az árfolyam. Azok a devizahitelesek, akik nem léptek be az árfolyamgátba, egyre többet fizetnek.

Infláció
Míg 2010 áprilisában még 5,7 százalék volt a pénzromlás mértéke, mostanra negyvenéves mélypontra csökkent, sőt, januárban megszűnt az infláció. Ennek hátterében a rezsicsökkentés áll: a kormány három lépésben jelentősen csökkentette a legtöbb közszolgáltatás árát a háztartások felé. Az energiaárak nélküli, szezonálisan kiigazított, úgynevezett maginfláció azonban ennél jóval magasabb, közel van a három százalékhoz.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Május 06. 12:44, hétfő | Belföld

Nagy Márton szerint Magyarország képes meghatározó szereplővé válni az űripar területén

Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén

2024. Május 06. 07:49, hétfő | Belföld

Vonat elé hajtott egy kamion Baján

Személyvonat elé hajtott egy kamion hétfő reggel Baja térségében, az 55-ös főút 106-os és 107-es kilométere közötti vasúti átjáróban;

2024. Május 05. 06:00, vasárnap | Belföld

Az ötös lottó nyerőszámai és nyereményei

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 18. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

2024. Május 04. 06:00, szombat | Belföld

Szijjártó Péter szerint az elmúlt években a magyar külpolitika mindig a jó válaszokat találta meg

Az elmúlt évek súlyos kihívásai során a magyar külpolitika mindig a jó válaszokat találta meg, eközben Brüsszel kudarcot vallott a válságokra történő reagálás során