Az egészségügyi államtitkárság tervei szerint május elsejével elindulhat az új ellátórendszer, amelyben mindenki számára egyértelmű lesz a betegút- és a térségi beosztás; a szükséges megállapodásokat április végéig aláírják.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerdán azt mondta, hogy az átadás-átvételi dokumentációk elkészültek, a munkacsoportok minden intézményt meglátogattak, az egyeztetések megtörténtek, az intézmények minden információt megkaptak arról, hogyan működnek majd az új rendszerben. Ennek megfelelően gyakorlatilag minden feltétel adott ahhoz, hogy a január elsejei átadás-átvétel zökkenőmentes legyen. Ebből a folyamatból a betegek semmit sem fognak majd észrevenni – mondta Rácz Jenő.

A fővárosi és a megyei fekvőbeteg-ellátó intézmények január elsejével kerülnek állami tulajdonba. Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, amelyen belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz.

A fővárosi egészségügyi szolgáltatók közül január elsejével állami tulajdonba kerül a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézeti és Baleseti Központ, a Nyírő Gyula Kórház, a Szent Imre Kórház, a Károlyi Sándor Kórház, az Uzsoki Utcai Kórház, a Központi Stomatológiai Intézet, a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő, a Heim Pál Gyermekkórház, valamint a Segély Helyett Esély Alapítvány által működtetett budafoki pszichiátria.

„Nem lesz boszorkányüldözés”

A kórházak élén várható változások kapcsán Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábban azt mondta: mindenki munkájára számítanak, de a tulajdonosváltással együtt általános tisztújítás is lesz az intézményekben. Hozzátette, hogy ennek során „nem lesz boszorkányüldözés”, de ez egy jó lehetőség például azok esetében, akik az elmúlt időszakban nem gazdaságosan, nem felelős vezetőként irányították intézményüket; viszont a jól dolgozó vezetőket megerősítik pozíciójukban.

A GYEMSZI a honlapján azt írta: az intézet legfontosabb célja, hogy ne sérüljön a betegellátás biztonsága. Mint hozzátette, az átalakítás alapja, hogy az ellátói lobbiérdekek helyett az új ellátási struktúra középpontjában a beteg áll.

A Semmelweis-tervben bevezetett új koncepció az egészségügyi ellátórendszert nyolc térségbe szervezi. Alapelv, hogy a tömegesen nyújtható, egyszerűbb ellátások a betegek lakhelyéhez minél közelebb álljanak rendelkezésre, viszont a bonyolult, nagy specializációt igénylő kezelések, beavatkozások a magas szakmai színvonalú centrumokban valósuljanak meg.

A térségek pontos határvonalát a jövő évben húzzák majd meg, de annyit már most tudni lehet, hogy a nyolc térségből három érinti majd a fővárost. Így Budapesten három központi intézmény lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán lesz. A dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweis egyetemi bázison, a budai pedig a János kórház–Kútvölgyi tömb–Városmajor egységben lesz.

Szócska Miklós többször is hangsúlyozta: mindenkiről gondoskodni fognak, mindenkit „odakötnek” az ellátást nyújtó intézményhez, de emellett a térségeken belül a szabad választás megmarad. Az államtitkár korábban azt mondta: az egészségügyi ellátórendszer lényegi elemei a következő félév végére fognak látszódni, a keretek pedig a jövő év végére készülnek majd el.

„Egy új modellnek az alapjait kell leraknunk azért, hogy az ellátórendszer fenntartható legyen és meg tudja tartani az orvosait, ápolóit” – fogalmazott Szócska Miklós.