A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv a legutóbbi teljes évről, 2020-ról szóló jelentésében kiemelte, hogy a szervezett bűnözéssel összefüggő eljárásokban gyanúsítottak száma ugyan némileg csökkent az egy évvel korábbihoz képest - 6848-ról 6529-re -, de növekedett a fegyveres gyanúsítottak száma.

Ez arra utal, hogy a szervezett bűnözői csoportok egyre inkább hajlandóak erőszakot vagy megfélemlítést alkalmazni, mind saját tagjaik, például a lemorzsolódók, mind pedig a kívülállók, például ellenséges csoportok vagy rendőrök ellen.

A gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények a vagyoni kártól kezdve a fegyvertartáson és fegyverhasználaton át a testi sértésig és az emberölési kísérletig terjednek, ami jól szemlélteti, hogy milyen veszélyt jelentenek a szervezett bűnözői csoportok - áll a jelentésben.

A bűncselekményekből származó nyereség tavaly 1,02 milliárd euró volt, 58 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 644 millió euróhoz képest. Ez az adat azt jelzi, hogy a szervezett bűnözés hatalmas profittal kecsegtet. Ugyanakkor ez csak a rendőrséghez eljutott ügyekből származó profit, amelyet jóval meghaladhat az ágazat tényleges nyeresége - mutatott rá a BKA.

Hozzátették, hogy egy év alatt 114 millió eurónak megfelelő vagyont, például készpénzt és ingatlanokat koboztak el szervezett bűnözői csoportoktól.

Tavaly 594 eljárást indítottak a német rendőrségnél bűnszervezetek tevékenysége miatt, az egy évvel korábbi 579 után. Az ügyek legnagyobb része, 70 százaléka legfeljebb tíz emberből álló csoportokkal kapcsolatos. A legnagyobb bűnözői csoport 158 tagból állt.

Majdnem minden második ügy - 240 eljárás - kábítószer-kereskedelemmel függ össze. Szintén jelentős a gazdasági bűncselekmények - például csalások -, a vagyon elleni bűncselekmények - köztük a bűnszervezetben elkövetett rablások - és az embercsempészettel összefüggő esetek száma.

A terület fontos jellemzője a nemzetköziség. Ezt jelzi, hogy a tavalyi ügyek 72,9 százalékában - 433 esetben - határokon átnyúló együttműködésben történtek a bűncselekmények.

A BKA vizsgálta a gyanúsítottak állampolgárság szerinti megoszlását is. Kimutatták, hogy a legnagyobb csoportot a németek teszik ki 38,9 százalékkal. A külföldiek közül az első számú csoport a törököké 657 fővel, utánuk a lengyelek következnek 353 fővel, majd az olaszok 243 fővel. Jelentős még a libanoniak (240 fő), az albánok (230 fő), a szíriaiak (167 fő), a szerbek (137 fő) és a hollandok (119 fő) aránya is.

Azt is vizsgálták, hogy mennyire jellemző a szervezett bűnözésben a Németországba a menekültügyi rendszer révén érkezettek jelenléte. Kimutatták, hogy a menedékkérő, menekült, oltalmazott vagy más menedékjogi státusszal rendelkezők vagy az országban jogcím nélkül tartózkodók aránya 13,6 százalékos. Ez 890 embert jelent. Csaknem kétharmaduk - 63,8 százalékuk - 2014-ig bezárólag, tehát a 2015-ben kezdődött menekülthullám előtt érkezett Németországba.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a 2015-ös menekülthullámnak legalábbis eddig nem volt túlzottan nagy hatása a menekültügyi rendszer révén érkezettek részvételére a szervezett bűnözői csoportokban - áll a BKA helyzetjelentésében.