Az egyetemi kutatócsoport hétfői beszámolója szerint a 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy azok közül, akik két, nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, 30-an fertőződtek meg később az új típusú koronavírussal.

Abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt.

Ez a jelentés szerint 62 százalékos hatékonyságnak felel meg.

A kutatók ismertetése szerint azonban a hatékonyság 90 százalékra emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak.

Az oxfordi tudóscsoport számítási módszertana szerint a két alkalmazási módszer hatékonysági átlaga 70,4 százalék.

A BBC rádió által hétfőn megszólaltatott szakértők hangsúlyozták, hogy még ez is jóval meghaladja a szezonális influenza elleni oltóanyagok hatékonyságát.

Az Oxfordi Egyetem beszámolója szerint a két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, de az egyetemi szakértők is hangsúlyozták, hogy az eredmény mindenképpen rendkívül kedvező.

A tájékoztatás kiemeli, hogy a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.

Az egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben se tudjon teljesen kifejlődni.

A beszámoló szerint az ilyen típusú, évtizedek óta kutatott és széles körben használt oltóanyagok jelentős előnye, hogy stabilak, gyártásuk és szállításuk könnyű, és normál, 2-8 Celsius-fok közötti hűtőszekrény-hőmérsékleten tárolhatók.

Mindez azt jelenti, hogy a vakcina a már meglévő egészségügyi infrastruktúrán belül, például orvosi rendelőkben és gyógyszertárakban forgalmazható, és ez lehetővé teszi, hogy hatósági jóváhagyás esetén a most kidolgozott koronavírus-oltóanyag alkalmazása nagyon gyorsan megkezdődhet - áll az Oxfordi Egyetem hétfői tájékoztatásában.

A beszámoló szerint az AstraZeneca máris 3 milliárd adag vakcina gyártására kötött nemzetközi szerződéseket.

Andrew Pollard, az oxfordi oltóanyag-fejlesztő csoport igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte: az eredmények azt mutatják, hogy a kidolgozott vakcina hatékony és sok emberéletet fog megmenteni.

Pollard professzor megerősítette, hogy az egyik kombinált alkalmazási módszer 90 százalék körüli hatékonyságot eredményez.

Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora úgy fogalmazott hétfői nyilatkozatában: az elért eredmények alapján közelebb került az az időpont, amikor véget lehet vetni a SARS-CoV-2 koronavírus okozta pusztításnak.

A Pfizer és a Moderna gyógyszeripari vállalatok a minap bejelentették, hogy az általuk kifejlesztett vakcinák hatékonysága eléri a 95 százalékot, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca oltóanyaga azonban sokkal olcsóbb - hozzávetőleg a hatodába kerül a másik két vakcina árának -, emellett könnyebb a tárolása és a szállítása is.

A brit kormány már 100 millió adagot megrendelt az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztésű oltóanyagából; ez 50 millió ember beoltására elegendő.

Boris Johnson brit miniszterelnök hétfői Twitter-bejegyzésében fantasztikusnak nevezte a közzétett vizsgálati eredményeket.