Elfogadták az a munkaügyi csomagot, mely több ponton megváltoztatja a Munka Törvénykönyvét és ezáltal változni fognak a heti munkaidővel, a próbaidővel, illetve a szabadság kiadásával kapcsolatos szabályok is. Az Országgyűlés a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 296 igen szavazattal, 45 ellenében, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 252 igen szavazattal, 90 ellenében hagyta jóvá.

A módosító javaslat indoklása szerint az álláskeresőknek ellátás helyett elsősorban munkalehetőséget kell biztosítani, ezért az álláskeresési járadék időtartamát úgy kell megállapítani, hogy ösztönözzön az álláskeresésre. Ezért száznyolcvan helyett legfeljebb kilencven napig lesz folyósítható a jövőben az álláskeresési járadék. Az álláskeresési járadék azokat illeti meg, akik az álláskeresővé válásukat megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek. A közfoglalkoztatási törvény zárószavazását jövő hétfőn tartja a parlament.

A törvény véglegesíti azt az eredetileg – a pénzügyi válság miatt – az idei év végéig bevezetett szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A jogszabály ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve hogy a korábbi megállapodás lejárta után csak egy év elteltével lehet ismét hosszabb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót.

Változik a túlmunka kifizetése is. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. A munkáltató azonban előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, a munkavállalót azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti évenként egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

A törvényben foglaltak szerint – a munkáltatói terhek csökkentése érdekében – a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra.

Szabályozzák a szabadság pénzbeli megváltásának két lehetőségét is. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

A jogszabály alapján a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet a munkaadó, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad. A próbaidő hossza alapesetben 30 nap, ennél hosszabb, de maximum három hónapos próbaidőt a felek megállapodásával lehet kikötni.

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008-as európai uniós irányelv átültetése érdekében a törvény kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás esetében, és a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell. A javaslat felsorolja azokat a kivételeket, amelyeknél a tagállamok eltérhetnek az egyenlő elbánás elvétől. A magyar jogban ez alapvetően a közhasznú tevékenység körében végzett foglalkoztatásnál lehetséges.

A törvény emellett egyszerűsíti a mezőgazdasági idénymunka fogalmát, valamint megkönnyíti a magasan képzett, Európai Gazdasági Térségen kívüli államból érkező külföldiek munkavállalási célú belépését az Európai Unióba, és egységes eljárást ír elő a munkavállalási és tartózkodási engedély együttes kiadására – olvasható a Magyar Nemzetben.

OrientPress Hírügynökség